Köszönetek
2009 január 21. | Szerző: rzso |
Visszatért az életem a régi kerékvágásba. Sőt, tegnap már ki is pihentem a kipihennivalókat.
Időközben viszont nagyon megható dolgok történtek itt a portám körül.
Először is nagy szeretettel köszöntöm Elianát.
El sem tudom mondani, mekkora örömöt szereztél nekem a soraiddal Eliana!
Nagyon örülök, hogy adhattam. Valami ilyesmit képzeltem el akkor, mikor tavaly nyáron megteremtettem a lélek-emelgetőt.
Mondhatnám, hogy érdekes, amit írsz – hogy ebben a témában keresgéltél, rám találtál, és épp olyat olvastál itt is, amit épp előző nap hallottál – de mivel tudjuk, hogy semmi nem véletlen az életben, és amire szükségünk van, bevonzzuk, hát csak pattogjon a jég a szkepticizmusodról! Így inkább csak annyit mondanék erre, amit az egyik kedvenc reklámomban:
„Hát erről beszéltem Nyuszó-Muszó!”
Igyekszem a továbbiakban is keresgélni és megtalálni a felemelő gondolatokat.
Meghatódásom másik oka, hogy többen is gondoltak rám, játékba hívtak, oklevelet kaptam!
Köszönöm Cassynek, hogy kanyarított nekem is egy ösvényt, Forgószélnek, hogy Gumiszobája dühöngőjéből kitörve meghívott, és Phoebének, hogy még a pasikeresés csapdájából is kikecmergett egy pár percre, hogy üzenetet hagyjon nekem.
“Igazából nem is jó szó rá a díj – szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés – inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag.
Lényege, hevenyészett fordításban: Ha blogolsz, hiszel a ‘proximitásban’ a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra!
Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”
8 társamnak már biztosan nem tudom tovább passzolni, hisz akiket magam is olvasok, már látom, sorra rendre kitették büszkeségüket, de legalábbis már kaptak meghívást.
Élvezem Forgószél temperamentumát, – szurkolok Phoebének, hogy megtalálja az igazit, – becsülöm Cassyt a bátorságáért, mert változtatni mert, – aggódtam, ma már örülök Vadmacsi miatt, – irigylem Pipacsvirág gyönyörű stílusát, – figyelemmel kísérem Bambi pocijának gyarapodását, – imádkozom Csilláért, hogy szakadjon ki a rák ollójából, – mostanában rákaptam Italityra, – tűnődöm Jega tűnődésein, – csodálkozom Fülöpön, hogy ugyan miért gondolja, hogy a világot férfiszemmel látja?, – rátaláltam Eliana szöszmókjaira, – de többőtök blogjába is bele-bele olvasok, már ahogy az időm engedi, úgyhogy elnézést kérek, hogy most mindenkit nem tudtam itt felsorolni.
Csak ismételni tudom magam egy előző beírásomhoz hasonlóan: jól érzem magam köztetek!
Én meg itt napok óta csak halkan “szórom” az ötösöket,mert olyanokat írsz.:))
De igazán a kettővel ezelőtti idézeted ragadott magával,mert éppen akkor jött szembe,(egyenesen dudált!:)))amikor kellett,és amikor szükségem volt rá!:)))
Na, jól van Nyuszó-Muszó!!!
Puszillak! 🙂
Én is örülök, hogy ilyen kedves embereket “ismerhettem” meg itt a blogvilágban, sok puszi Neked! 🙂 B.
Köszönöm a díjat, és örömmel tölt el, hogy megismerhettelek. Nehezen találtalak meg a kötőjel miatt, de az rzso segített.
Örülök, hogy jól érzed magad és köszönöm! Nem felejtem el neked, hogy anno milyen bátorító voltál velem és mennyit kaptam tőled. Én is jól érzem magam, hogy téged olvashatlak!
Ohh, ma nagyon jó híreket kapok, Téged is beleértve!!! 🙂