A cirkusz

1.0lélek-emelgetőhttps://ezoteria.cafeblog.hurzsohttps://ezoteria.cafeblog.hu/author/rzso-3-2/A cirkuszMa este kaptam e-mailen ezt a szép történetet. Bevallom, megkönnyeztem. A végén megjelölöm a forráshelyet, érdemes megnézni, más szépséget is olvashattok rajta. Én rögvest fel is iratkoztam. A cirkusz <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p> <o:p></o:p> Egyszer, még kamaszkoromban apámmal cirkuszjegyért álltunk sorba. Végül már csak egyetlen család volt köztünk és a pénztárablak között. Az a família mély benyomást tett rám. Nyolc gyerek szorongott a sorban, egyik sem látszott többnek tizenkét évesnél. Lerítt róluk, hogy nem dúskálnak. A ruhájuk olcsó, de tiszta. Jól nevelten vártak a sorukra, kettesével kézen fogva álltak a szüleik mögött. Izgatottan suttogtak a bohócokról, elefántok és más, aznap este műsorra kerülő látványosságokról. Érezhetően soha nem jártak még cirkuszban. Ez az este fiatal életük fénypontjának ígérkezett.<o:p></o:p> Az apa meg az anya vezette a kis csapatot, keblük kidagadt a büszkeségtől. Az asszony fogta a férje kezét, felnézve rá, mintha azt mondaná: „Te vagy az én ezüstpáncélos lovagom". A férfi mosolyogva sütkérezett a dicsfényben, a tekintete visszatükrözte felesége néma lelkesedését.<o:p></o:p> A pénztárosnő megkérdezte, hány jegyet kérnek.<o:p></o:p> - Nyolc gyerek- és két felnőttjegyet legyen szíves - vágta ki peckesen az apa - hogy elvihessem cirkuszba az egész családomat.<o:p></o:p> A jegyár hallatán az asszony eleresztette a férje kezét, lehorgasztotta a fejét, a férfi ajka remegni kezdett.<o:p></o:p> - Mennyit mondott? - hajolt kissé közelebb.<o:p></o:p> A pénztárosnő megismételte az összeget.<o:p></o:p> Nem volt náluk annyi.<o:p></o:p> Hogyan közölhette volna az apa nyolc csemetéjével, hogy nincs elég pénze a cirkuszra?<o:p></o:p> A körülmények láttán apám a zsebébe nyúlt, előhúzott egy húszdollárost, és leejtette a földre. (Tudni kell, hogy semmiféle értelemben sem számítottunk tehetősnek!) Lehajolt, felvette a bankjegyet, és megkocogtatta a férfi vállát:<o:p></o:p> - Elnézést, uram, ez a zsebéből esett ki.<o:p></o:p> A férfi pontosan tudta, mi történt. Eszébe sem jutott volna kérni az önkéntes segítséget mégis elfogadta kétségbeejtően szorult helyzetében. Mélyen apám szemébe nézett, két kezébe fogta apám jobbját, megmarkolta a húszast, s egy könnycsepp gördült le arcán:<o:p></o:p> - Köszönöm, kedves uram. Ez rengeteget jelent nekünk.<o:p></o:p> Visszaballagtunk az autónkhoz, és hazahajtottunk. Aznap este számunkra elmaradt a cirkusz, mégsem éreztük úgy, hogy lemaradtunk volna valamiről.<o:p></o:p> <o:p></o:p> Dan Clark<o:p></o:p> * * *<o:p></o:p> Tetszett a történet? Még nem vagy klubtag? Csatlakozz Te is!<o:p></o:p> <A href="http://sites.google.com/site/teddszebbe" target=_blank>sites.google.com/site/teddszebbe</A> <o:p></o:p> rich