{"version":"1.0","provider_name":"l\u00e9lek-emelget\u0151","provider_url":"https:\/\/ezoteria.cafeblog.hu","author_name":"rzso","author_url":"https:\/\/ezoteria.cafeblog.hu\/author\/rzso-3-2\/","title":"Hologram a val\u00f3 vil\u00e1g?","html":"

H\u00e9tv\u00e9g\u00e9n unok\u00e1ztam, most itt vagyok. H\u00e1t persze, hogy megosztom veletek, mire jutottam! Vadmacsi nagy lend\u00fcletet adott nekem, az biztos. \u0150 is \u00e9rdekeset tal\u00e1lt, \u00e9n pedig t<\/SPAN>al\u00e1ltam egy ilyet a google (\u00e9s az egyik kollegan\u0151m meg\u00e9rz\u00e9se) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel:<\/SPAN><\/P>\r\n

http:\/\/www.wretch.cc\/blog\/ToTos&category_id=5901444<\/SPAN><\/A><\/P>\r\n

\u00e9s amikor itt az \u00f3ra mez\u0151j\u00e9nek alj\u00e1n l\u00e9v\u0151 blog el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9re kattintottam, csod\u00e1lkoz\u00e1som m\u00e9g nagyobb lett.  Meg tal\u00e1ltam egy \u0151si indi\u00e1n t\u00f6rzs t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek lear\u00e1s\u00e1ban is egy Totoma nev\u0171 v\u00e1rost. Sz\u00f3val m\u00e9g nyelvi neh\u00e9zs\u00e9gek miatt a megold\u00e1s v\u00e1rat mag\u00e1ra. <\/SPAN><\/P>\r\n

De eml\u00e9kszem, nekem is volt kisgyerek koromban egy szent meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem. <\/SPAN><\/P>\r\n

\u00dagy 5-6 \u00e9ves lehettem. Akkoriban m\u00e9g d\u00falt a darwinizmus, m\u00e1r \u00e9n is tudtam, hogy az ember a majomt\u00f3l sz\u00e1rmazik. <\/SPAN>Amikor sz\u00fcleim, nagysz\u00fcleim besz\u00e9lgettek, gyakran k\u00f6zbekiab\u00e1ltam: \"Gyerekek! Gyerekek! Figyeljetek r\u00e1m! Figyeljetek r\u00e1m! Szerintem mi nem is l\u00e9tez\u00fcnk, csak egy majom \u00e1lmodik benn\u00fcnket!\" <\/SPAN><\/P>\r\n

\u00c9s ebben biztos voltam. Mivel a sz\u00e1rmaz\u00e1sunkat tekintve ma m\u00e1r m\u00e1s \u00e1ll\u00e1sponton vagyok, azt is mondhatn\u00e1m Istent vagy a Teremt\u0151t, a Mindenhat\u00f3t j\u00f3l lemajmoztam, de b\u00edzom benne, hogy megbocs\u00e1totta. Ennek t\u00fckr\u00e9ben igencsak elcsod\u00e1lkoztam, amikor az ut\u00f3bbi \u00e9vekben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151  - m\u00e9g tud\u00f3sok \u00e1ltal publik\u00e1lt - helyeken is azt olvastam, hallottam, hogy lehet, mi csak egy \u00e1lom vagyunk, az eg\u00e9sz \u00e9let egy gondolati kivet\u00fcl\u00e9s.<\/SPAN><\/P>\r\n

Err\u00f3l sz\u00f3l ez az Index.hu-n megjelent cikk is. J\u00f3 hossz\u00fa, de \u00e9rdekes. Nem vagyok tud\u00f3s, nem min\u0151s\u00edtem, csak annyit mondok, amit egy \u00e1ltalam nagyra tartott Tan\u00edt\u00f3mesterem szokott: \"Lehet, hogy \u00edgy van, lehet, hogy nem, de ne dobjuk ki az ablakon.\"<\/SPAN><\/P>\r\n

Hologram a val\u00f3 vil\u00e1g?<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

2005.02.07. 12:24<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1gak k\u00e9pvisel\u0151i jutottak arra a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sre, hogy az \u00e9rz\u00e9kszervek \u00e1ltal tapasztalt vil\u00e1g csup\u00e1n egy szelete a val\u00f3s\u00e1gnak. A m\u00e9lyebb szinteken a teljes vil\u00e1gegyetem \u00f6sszef\u00fcgghet, \u00e9s az elme nem csak vet\u00edtheti, de alak\u00edthatja is a val\u00f3s\u00e1got.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A p\u00e1rizsi egyetemen 1982-ben k\u00fcl\u00f6nleges k\u00eds\u00e9rletre ker\u00fclt sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutat\u00f3csoport egyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a 20. sz\u00e1zad egyik legfontosabb megfigyel\u00e9s\u00e9t tette. Az eredm\u00e9nyekr\u0151l nem tud\u00f3s\u00edtott a m\u00e9dia, \u00e9s Alain Aspect nev\u00e9r\u0151l is csak azok hallhattak, akik folyamatosan b\u00fajj\u00e1k a tudom\u00e1nyos szaklapokat. M\u00e9gis vannak akik szerint az adott felfedez\u00e9s felford\u00edthatja a tudom\u00e1nyt. A francia kutat\u00f3csoport felfedezte, hogy bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul az elektronok k\u00e9pesek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt az azonnali kommunik\u00e1ci\u00f3ra, f\u00fcggetlen\u00fcl a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck h\u00faz\u00f3d\u00f3 t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l. \u00cdgy nem sz\u00e1m\u00edt, hogy 3 m\u00e9terre vagy 10 milli\u00e1rd kilom\u00e9terre vannak-e egym\u00e1st\u00f3l.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Tudnak egym\u00e1sr\u00f3l<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

A jelek szerint valahogyan mindegyik r\u00e9szecske tudja, hogy mit csin\u00e1l a m\u00e1sik. A probl\u00e9ma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon t\u00e9zis\u00e9nek, miszerint semmilyen inform\u00e1ci\u00f3 nem haladhat a f\u00e9nysebess\u00e9gn\u00e9l gyorsabban. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Mivel a f\u00e9nysebess\u00e9gn\u00e9l gyorsabb halad\u00e1s egyet jelent az id\u0151korl\u00e1t \u00e1tt\u00f6r\u00e9s\u00e9vel, a megd\u00f6bbent\u0151 kil\u00e1t\u00e1sok arra ind\u00edtottak n\u00e9h\u00e1ny fizikust, hogy megk\u00eds\u00e9relj\u00e9k megmagyar\u00e1zni, mi \u00e1llhat val\u00f3j\u00e1ban az Aspect-f\u00e9le megfigyel\u00e9sek h\u00e1tter\u00e9ben.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

M\u00e1sokat viszont az eredm\u00e9nyek enn\u00e9l is radik\u00e1lisabb k\u00eds\u00e9rletek elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. David Bohm, az University of London fizikusa p\u00e9ld\u00e1ul arra jutott, hogy Alain Aspect eredm\u00e9nyei k\u00f6zvetve az objekt\u00edv val\u00f3s\u00e1g c\u00e1folat\u00e1t jelentik. Teh\u00e1t az univerzum k\u00e9zzelfoghat\u00f3 szil\u00e1rd form\u00e1ja csup\u00e1n l\u00e1tsz\u00f3lagos, a mindenki \u00e1ltal meg\u00e9lt val\u00f3s\u00e1g gigantikus hologram.  <\/SPAN><\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Darabokban az eg\u00e9sz<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Bohm megd\u00f6bbent\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez tudni kell, mi is val\u00f3j\u00e1ban a hologram. Ezeket a h\u00e1rom dimenzi\u00f3s f\u00e9nyk\u00e9peket l\u00e9zer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtik. A meg\u00f6r\u00f6k\u00edtend\u0151 t\u00e1rgyat el\u0151sz\u00f6r l\u00e9zersug\u00e1rral p\u00e1szt\u00e1zz\u00e1k. Egy m\u00e1sodik sug\u00e1r f\u00e9nye a visszaver\u0151d\u0151 mint\u00e1val interferenci\u00e1t hoz l\u00e9tre, \u00e9s ezt a mint\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edtik meg a filmen. El\u0151h\u00edv\u00e1skor a film csup\u00e1n f\u00e9nyes \u00e9s s\u00f6t\u00e9t vonalak kavalk\u00e1dja, de ha l\u00e9zerf\u00e9nnyel vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg, megjelenik az eredeti t\u00e1rgy h\u00e1rom dimenzi\u00f3s k\u00e9pe. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A hologramok viszont nem csak a h\u00e1romdimenzi\u00f3s k\u00e9p miatt k\u00fcl\u00f6nlegesek. Ha egy r\u00f3zsa hologramj\u00e1t f\u00e9lbev\u00e1gj\u00e1k \u00e9s l\u00e9zerrel vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg, a mindk\u00e9t f\u00e9l darab a teljes k\u00e9pet tartalmazza, b\u00e1r kisebb m\u00e9retben. Ha a darabokat tov\u00e1bb apr\u00edtj\u00e1k, minden kis darab az eredeti eg\u00e9sz k\u00e9pet tartalmazza. A hagyom\u00e1nyos f\u00e9nyk\u00e9pekkel ellent\u00e9tben a hologram minden szelete az eredeti inform\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9t tartalmazza. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A \"teljes eg\u00e9sz a r\u00e9szletekben\" megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel teljesen \u00faj utak ny\u00edlnak a term\u00e9szettudom\u00e1nyok el\u0151tt. A nyugati vil\u00e1g tud\u00f3sai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelens\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, legyen az b\u00e9ka vagy atom, a sz\u00e9tdarabol\u00e1son \u00e9s a r\u00e9szletek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl vezet az \u00fat. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A hologram viszont megmutatja, hogy a vil\u00e1gban n\u00e9h\u00e1ny esetben t\u00e9ves lehet ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. A holografikus strukt\u00far\u00e1k sz\u00e9tdarabol\u00e1sa nem az \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vekhez, hanem kisebb eg\u00e9szekhez vezet. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben Bohm m\u00e1s utat javasolt az Aspect-f\u00e9le felfedez\u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Hal az akv\u00e1riumban <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Bohm szerint a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k nem az\u00e9rt k\u00e9pesek egym\u00e1ssal kapcsolatban maradni, f\u00fcggetlen\u00fcl a t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l, mert valami titokzatos jel \u00e1ramlik k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Ehelyett a sz\u00e9tv\u00e1lasztotts\u00e1guk nem m\u00e1s, mint a megfigyel\u0151t becsap\u00f3 ill\u00fazi\u00f3.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A kutat\u00f3 \u00e9rvel\u00e9se szerint a val\u00f3s\u00e1g valamely m\u00e9lyebb r\u00e9teg\u00e9ben ezek a r\u00e9szecsk\u00e9k nem k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gek, hanem egy alapvet\u0151 eg\u00e9sz kiterjeszt\u00e9sei. A jobb meg\u00e9rt\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben Bohm a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1t vezeti el\u0151. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy akv\u00e1riumot, amelyben egy hal \u00faszk\u00e1l. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Az akv\u00e1riumot nem l\u00e1thatjuk k\u00f6zvetlen\u00fcl, \u00e9s a benne szerepl\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l is csak t\u00e9v\u00e9kamer\u00e1k r\u00e9v\u00e9n \u00e9rtes\u00fcl\u00fcnk. Az egyik kamera az akv\u00e1rium elej\u00e9t veszi, a m\u00e1sik az oldal\u00e1t. A megfigyel\u0151 a k\u00e9t monitor k\u00e9p\u00e9t figyelve azt gondolhatja, hogy a k\u00e9t hal k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n l\u00e9tezik, majd a halakat tov\u00e1bb figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Amikor az egyik hal elfordul, a m\u00e1sik ugyanabban a pillanatban hasonl\u00f3 fordul\u00f3t v\u00e9gez. Ugyan\u00edgy amikor az egyiknek az eleje l\u00e1tszik, a m\u00e1sik mindig az oldal\u00e1t mutatja. Ha a teljes \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbra is rejtve marad a megfigyel\u0151 el\u0151tt, az nyugodtan felt\u00e9telezheti, hogy a halak valahogy \u00f6sszebesz\u00e9lnek, ez\u00e9rt mozognak egyszerre. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

M\u00e9lyebb a val\u00f3s\u00e1g<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Bohm szerint a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9kkel pontosan ez t\u00f6rt\u00e9nik az Aspect-f\u00e9le k\u00eds\u00e9rletben. A l\u00e1tsz\u00f3lagos f\u00e9nyn\u00e9l is gyorsabb kommunik\u00e1ci\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy a val\u00f3s\u00e1gnak a k\u00e9zzelfoghat\u00f3n\u00e1l m\u00e9lyebb r\u00e9tegei is l\u00e9teznek. A szemmel nem l\u00e1that\u00f3 komplex dimenzi\u00f3kat ugyan\u00fagy nem \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck, mint a megfigyel\u0151 a halat k\u00f6r\u00fclvev\u0151 akv\u00e1riumot.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A r\u00e9szecsk\u00e9ket az\u00e9rt l\u00e1tjuk egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztva, mert csak a val\u00f3s\u00e1g egy szelet\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck. Az ilyen r\u00e9szecsk\u00e9k nem k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3ak, hanem r\u00e9szei a m\u00e9lyebben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 eg\u00e9sznek, amely holografikus oszthatatlank\u00e9nt viselkedik. \u00c9s mivel a fizikai val\u00f3s\u00e1gban mindent ez \u00e9p\u00edt fel, az univerzum is csak egy ill\u00fazi\u00f3. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A vil\u00e1gegyetemnek ezen fantomszer\u0171 viselked\u00e9s mellett m\u00e1s megd\u00f6bbent\u0151 tulajdons\u00e1gai is lehetnek. Ha a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k csak l\u00e1tsz\u00f3lag sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3ak, az annyit is tesz, hogy a val\u00f3s\u00e1g m\u00e9lyebb szintjein a teljes vil\u00e1gegyetem \u00f6sszef\u00fcgg. Az emberi agyban megh\u00faz\u00f3d\u00f3 sz\u00e9natom elektronjai kapcsolatban \u00e1llnak a Nap vagy tetsz\u0151leges t\u00e1voli csillag felsz\u00edn\u00e9n l\u00e9v\u0151 hidrog\u00e9natomok protonjaival. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Minden \u00f6sszef\u00fcgg  <\/SPAN><\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Ahogy minden mindennel \u00f6sszef\u00fcgg, \u00e9rtelmetlenn\u00e9 v\u00e1lik a vil\u00e1gegyetem jelens\u00e9geinek oszt\u00e1lyoz\u00e1sa, mivel az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 h\u00e1l\u00f3zatot alkot\u00f3 term\u00e9szet fittyet h\u00e1ny minden ilyen feloszt\u00e1sra. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A holografikus univerzumban m\u00e9g az id\u0151 \u00e9s a t\u00e9r sem tekinthet\u0151 alapfogalomnak. A helymeghat\u00e1roz\u00e1s minden form\u00e1ja cs\u0151d\u00f6t mond olyan k\u00f6rnyezetben, ahol semmi sem v\u00e1lik el igaz\u00e1n a m\u00e1sikt\u00f3l. \u00cdgy az id\u0151 \u00e9s a h\u00e1rom dimenzi\u00f3s t\u00e9r \u00fagy viselkedhet, mint a halat mutat\u00f3 monitorok, \u00e9s csak kivet\u00fcl\u00e9sei a m\u00e9lyebb rendnek. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Bohm nem az egyetlen kutat\u00f3, aki igazolva l\u00e1tja, hogy csup\u00e1n hologram a vil\u00e1gegyetem. Az agykutat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziol\u00f3gusa szint\u00e9n arra a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sre jutott, hogy a holografikus lehet a val\u00f3s\u00e1g. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Agyi jelr\u00f6gz\u00edt\u00e9s <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az eml\u00e9kek t\u00e1rol\u00e1si hely\u00e9t kereste. \u00c9vtizedek sor\u00e1n sok tanulm\u00e1ny jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy az eml\u00e9kek adott helyhez k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, a teljes agyban sz\u00e9toszolva \u0151rz\u0151dnek. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A m\u00falt sz\u00e1zad 20-as \u00e9veiben Karl Lashley rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00eds\u00e9rletsorozatban mutatta ki, hogy b\u00e1rmely r\u00e9szlet\u00e9t t\u00e1vol\u00edtja el a patk\u00e1ny agy\u00e1nak, k\u00e9ptelen megsz\u00fcntetni a m\u0171t\u00e9t el\u0151tt megtanult bonyolult m\u0171veletsorra vonatkoz\u00f3 eml\u00e9keket. Akkoriban viszont senki nem \u00e1llt el\u0151 olyan magyar\u00e1zattal, amely le\u00edrhatta volna ezt a \"teljes eg\u00e9sz a r\u00e9szletekben\" jelens\u00e9get. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Pribram a 60-as \u00e9vekben ismerte meg a hologram elv\u00e9t, \u00e9s r\u00e1d\u00f6bbent, hogy megtal\u00e1lta az agykutat\u00f3k \u00e1ltal r\u00e9g\u00f3ta keresett magyar\u00e1zatot. A kutat\u00f3 szerint az eml\u00e9keket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja \u0151rzi, hanem idegi impulzusok mint\u00e1zat\u00e1ba k\u00f3dolva hordozzuk, ahogy a l\u00e9zerf\u00e9ny interferenci\u00e1ja elmenti a holografikus k\u00e9pet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus t\u00e1r. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Ez az elm\u00e9let egy\u00e9bk\u00e9nt magyar\u00e1zatot ad arra is, hogyan k\u00e9pes az agy ilyen kis helyen ennyi eml\u00e9ket meg\u0151rizni. Becsl\u00e9sek szerint az \u00e1tlagos ember\u00e9let sor\u00e1n 10 milli\u00e1rd bitnyi inform\u00e1ci\u00f3t ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyis\u00e9g\u00e9nek \u00f6tsz\u00f6r\u00f6se. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Jelek \u00f6z\u00f6ne <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

A rendk\u00edv\u00fcli eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9g nem az egyetlen tal\u00e1nyos agytev\u00e9kenys\u00e9g, amely \u00e9rtehet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik a holografikus agymodell \u00e1ltal. Legal\u00e1bb ilyen rejt\u00e9lyes, hogyan k\u00e9pes az agy megbirk\u00f3zni az \u00e9rz\u00e9kszerveket \u00e9r\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frekvenci\u00e1k \u00f6z\u00f6n\u00e9vel, \u00e9s hogyan k\u00e9pes val\u00f3s id\u0151ben \u00e9rtelmezni az \u00e9rz\u00e9kszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet haszn\u00e1l a fogadott frekvenci\u00e1k matematikai \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Ez az elm\u00e9let egyre t\u00f6bb t\u00e1mogat\u00f3t szerez. Hugo Zucarelli argentin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa olasz kutat\u00f3 a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelens\u00e9gek ter\u00fclet\u00e9re. Ez az elm\u00e9let ugyanis megmagyar\u00e1zhatja, hogyan k\u00e9pesek az emberek meghat\u00e1rozni a hang pontos forr\u00e1s\u00e1t a fej elford\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e9g akkor is, ha csak egy f\u00fcllel hallanak. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Elt\u0171nik a val\u00f3s\u00e1g<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Pribram holografikus agymodellj\u00e9nek legmegd\u00f6bbent\u0151bb vonatkoz\u00e1sa m\u00e9gis az, amikor \u00f6sszevetik Bohm realit\u00e1selm\u00e9let\u00e9vel. A vil\u00e1g megfoghat\u00f3  <\/SPAN>k\u00e9pe \u00edgy csak m\u00e1sodlagos val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1ltozik, a t\u00e9nyleges k\u00f6rnyezet pedig frekvenci\u00e1k holografikus kavalk\u00e1dja lesz. Ebb\u0151l a holografikus agy csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny fontos frekvenci\u00e1t v\u00e1laszt ki, \u00e9s \u00e9rz\u00e9kszervek jelek\u00e9nt \u00e9rtelmezi. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Ek\u00f6zben az objekt\u00edv val\u00f3s\u00e1g teljesen elsikkad. Keleti vall\u00e1sok m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta azt tartj\u00e1k, hogy az anyagi vil\u00e1g ill\u00fazi\u00f3, \u00e9s b\u00e1r azt gondolhatjuk, hogy fizikai l\u00e9nyk\u00e9nt mozoghatunk a fizikai vil\u00e1gban, ez is csak k\u00e9pzel\u0151d\u00e9s. Val\u00f3j\u00e1ban vev\u0151k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek vagyunk a frekvenci\u00e1k tenger\u00e9ben, \u00e9s amit kisz\u0171r\u00fcnk ebb\u0151l a kavalk\u00e1db\u00f3l, az csak egy szelete a val\u00f3s\u00e1gnak. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Term\u00e9szetes a telep\u00e1tia <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n

Bohm \u00e9s Pribram elm\u00e9leteinek egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, a holografikus paradigmak\u00e9nt emlegetett megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st sok kutat\u00f3 szkeptikusan fogadta, m\u00e1sokat viszont felvillanyozott. N\u00e9h\u00e1nyan egyenesen azt gondolj\u00e1k, hogy ez a modell k\u00e9pes lehet megoldani tudom\u00e1nyosan eddig le nem \u00edrhat\u00f3 rejt\u00e9lyeket, s\u0151t \u00e1ltala a parapszichol\u00f3giai jelens\u00e9gek a term\u00e9szet r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhatnak.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

A holografikus paradigma \u00e1ltal le\u00edrt univerzumban minden agy r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a l\u00e1thatatlan eg\u00e9sznek, \u00e9s a telep\u00e1tia puszt\u00e1n a holografikus szint el\u00e9r\u00e9s\u00e9t jelenti. Hasonl\u00f3 m\u00f3don a telekin\u00e9zis (t\u00e1rgyak mozgat\u00e1sa az akarat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel) szint\u00e9n megsz\u0171nik rejt\u00e9ly lenni, hiszen az \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 m\u00e9lyebb val\u00f3s\u00e1gban az egy\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rgy eleve egy.<\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

Bohm \u00e9s Pribram egyar\u00e1nt eml\u00e9keztetet arra, hogy sok vall\u00e1si illetve misztikus \u00e9lm\u00e9ny, p\u00e9ld\u00e1ul az univerzummal val\u00f3 transzcendens egy\u00fcv\u00e9 tartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9se szint\u00e9n a holografikus szint el\u00e9r\u00e9se lehet. A r\u00e9gi \u00edr\u00e1sokban ugyanerre, a m\u00e9lyebb val\u00f3s\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9re gondolhattak, amikor a kozmikus egys\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1moltak be. <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n

forr\u00e1s: index.hu<\/o:p><\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

<\/SPAN> <\/P>","type":"rich"}