…igen, már megint.
Alig 3 hete voltam beteg, és már megint.
3 napja láz, tele az orrom, a fejem.
Valamit – tudom is, hogy mit – nagyon nem jól teszek.
De ha nem lázadok én magam a sorsom érdekében, akkor marad ez a láz-adás.
Jó ez a magyar nyelv.
Úgy vagyok, mint a kutya, a gazdája és a járókelő.
Egy kutya ül a padon ülő gazdája mellett, és vonyít.
Egy arra sétáló járó-kelő megkérdezi:
– Mért vonyít így a kutyája?
– Mert egy szögbe ült, és szúrja
– Hát akkor mért nem áll fel róla?
– Mert még nem szúrja eléggé…