Sziasztok!
Most csak nagyon gyorsan bejelentkezem, mert nem vesztem ám el, (az anyag ill. energia nem vész el különben sem, csak átalakul, de én még csak át sem alakultam), csupán tényleg igaz a mondás, miszerint „Ember tervez, Isten végez.”
Nos, ez esetben kivételesen Ember voltam, és bár előre időmilliomosnak képzeltem magamat, perceim maradtak gép elé ülni napok óta.
Most is igyekszem az ágyam felé, (látom, már holnap van…) de olyan aranyosak voltatok, hogy egy vidám szösszenetet gyorsan berakok.
Minden hálálkodásomat (és a gyönyörű díjam elhelyezését) egy pihentebb állapotomban fogom elkövetni.
Hát akkor most adjunk a nevetőráncainknak!
„Mi nők mindannyian tudjuk, mit jelent egy nőgyógyászati vizsgálatra való felkészülés. Testileg és lelkileg is különleges előkészületeket igényel, beleértve a ruházat megfelelő kiválasztását és a szokásosnál is alaposabb tisztálkodást, nehogy valami kellemetlenség legyen. Az egyik magazin pályázatot írt ki nőknek a legcikisebb nőgyógyászati élményük megírására. Az 5000 dolláros fődíjat ez a pályamű vitte el:
Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stressz mentesen fel tudok készülni majd az eseményre. Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. “Persze, ott leszek” mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosdókesztyűt a kád mellől, és jól lemostam magam “ott”. Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok. A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt: – Huha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés…
Nem tudtam, miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam”Párizsban”.
Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése stb. Délután felé a lányom ijedt hangon kérdezte:
– Anyu, hol van a mosdókesztyű a fürdőszobából?
– Kidobtam, vegyél elő másikat – mondtam neki.
Mire a lányom:
– De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!”
(Ismeretlen forrás)