Gyerekkori emlékek 3.
2008 november 10. | Szerző: rzso |
Az első hazugságom
Talán 5-6 éves lehettem.
Apukám épp vitt haza a nagymamámtól délután tájékán.
A sötét lépcsőházban lépkedtünk a kapu felé. Beszélgettünk, rákérdezett valamire.
Hát… életemben először … hazudtam.
Nem tudom, már, mi volt a kérdés, de azt tudom, hogy a válasszal a legjobb barátnőmet védtem meg.
Ha akkor igazat mondok, akkor Ancsa barátnőmnek ártottam volna. Azt hiszem, megharagudtak volna rá.
Most nem volt lelkiismeret furdalásom, de azért szégyelltem magam…
Aztán a többi:
Nekem mindig kitűnő tanulónak KELLETT LENNEM. Ezt apám elvárta. Emlékszem, hogy hosszú idő után egyszercsak megkaptam életem első négyesét. Hát, nagy bátorság volt bevallani!!! Máig emlékezetes az előtte lévő reszketés és félelem.
Aztán középiskolában már persze, hogy nem ment ez a kitűnőség. Elegem is volt a jókislányságból.
De ha 1-est kaptam, azt mindig átjavítottam 4-esre, amíg otthon vele aláírattam, aztán amikor már került utána elég számjegy, akkor visszakapartam 1-esre, hogy ha a tanarak ellenőrzik, ne bukjak le.
Soha sehova nem engedett el. Olyan szerelmes voltam, mint egy ágyú, de randira sem. Én pedig mentem.
Hazudtam, mentem, lebuktam, kikaptam. Hazudtam, mentem, lebuktam, kikaptam. És ez így ment.
Azt mondják, legbiztosabb jele a hazugságnak, ha úgy beszélsz, hogy közben nem nézel a másik szemébe. Ezért megtanultam erősen szembe nézve hazudni.
Ma már hála Istennek nem kell gyakorolnom ezt a sportágat.
Kedves Rzsó, mintha a saját gyerekkoromról írtál volna. ..Meg is tanultam, egy életre, hogy “hazugságra nevel, aki tiltással tanít.” (Gyerekeimnek kissé könnyebb lett a kamaszkoruk ettől :-). )
És már nekem sem kell :-)Jó nagyon.
Szia Magnoli!
Ez nagyon jó mondás! És igaz.
A gyerekeimnél én sem alkalmaztam, így aztán sokmindent meg tudtam velük beszélni, tudtam róluk. (Kis titkaik azért maradtak persze.)
Párom mit mondott erre? Hogy én nyalom a s…ket.
Na, erre varrjál gombot…
Hihi, nálunk is miattam “rosszak” a gyerekek , mert én rájukhagyok mindent…-mármint Kedves szerint, pedig Nem is, nálam is vannak határok, kerítések, egyebek :-).
Ja. Hát amíg nem veszélyes vagy káros stb. valami, addig miért ne?
Csak mert “azét, mert csak?”
Áh! Férfinép…